És itt nem saját magamra, hanem rád, rá, vagy rájuk gondoltam. Gondolok. Magyarán:imádom a nyolcvanas éveket, olyan szexi mint C.Lauper, és olyan egyedi variációkat rejt, hogy itt még akkor is egyedi vagy, ha nem akarsz az lenni.
A csapból is ez folyik, és lassan már én is unom, ugyan úgy, mint a virágmintát, vagy a batikolt ruhákat, de ezek kimeríthetetlen cikkforrások a divatújságírók számára, szóval sosem fog kiapadni. Csak akkor, ha már nem lesz divat. Az pedig kábé 2 év múlva fog bekövetkezni. Ha már tényleg unod a nyolcvanas évek divatját, akkor is valamit nem hallottál még róla:hordd bátran! Mert oké, elolvasod a cikket, meg megjegyzed, hogy az oversize blézer tökmenő, és majd beszerzel egyet, ha leértékelés lesz, ami tökkúúl, meg szép, mert a recessziós dívák(az Elle szerint) most élik fénykorukat, így ha végképp profi vagy a spórolás terén, és van benned egy kis fukar hajlam, most éled újra reneszámszod. De a beígért blézer-akció eljön, és te valamilyen oknál fogva nem érsz rá. És akkor új kollekció jön, vagy bezár a bazár. És megint eltelt pár hónap anélkül, hogy beújítanál egy blézerrel.(tisztelem, és dicsőítem a kivételt, aki elmegy és vesz egyet, akciótól és okoktól függgetlenül) Szóval ezt az magyarázza, hogy a magyar nők(ide sorolok minden 12 éven felüli nőnemű lényt) félenk a nyolcvanas évektől. Akik megélték már egyszer azok azért, akik pedig már nem születtek bele, azok azért. De nem értem miért kell félni???-téényleg!-A répafazon, csőnadrág,mármár nem egyedi cucc, szóval ne ragadj le annál. Vegyél kötött kardigánokat, bőrkesztyűket, Ray Ban-eket,vagy utánzatokat, pöttyös, csíkok cuccokat, vászon-cipőket, neon-színű ruhákat, monokróm cuccokat, blézereket, ballonkabátokat, kalapokat. Ezektől nem kell félni. Meg fog nézni pár ember az utcán. De ez nem az "úristen milyen gusztustalan fazon, inkább lehánynám" nézés lesz, hanem a "hűű ennek van stílusérzéke" fajta nézés lesz. És a nyolcvanas évek hihetetlenül szexi, a maga lázadó módján. Hajrá kedves emberek, kell egy kis fashion-frissítés.
