Régen láttam olyan márkát, (tervezőt), aki ennyire prea-a-porter darabokat álmodik meg, és hoz kifutóra. Ugyanis ami a lényeg, az nem más, mint az, hogy egy ruhát meg is tudjon vásárolni az ember, szóval sokra megy azzal egy tervező, ha a ruhája annyira hordhatatlan(haute couture), hogy senki sem veszi fel.
Igen, olvastam egy cikket nem is olyan régen, az haute couture hanyatlásáról, mert a tervezők rájöttek (navégre!!!), mennyire gazdaságtalan ez a fajta divat. Több méter japán selyem több dollár-ezrekbe kerül, és nem fizetődik ki. De nem is ez a lényeg.
Sophie Theallet egy új név számomra, a divatszakmában sem szimbolikus, de egyszerűen nem lehet -nemszeretni- a kreációit. Csak annyi a furcsa, hogy míg sok tervezőnél az egyszerű, letisztult szabásvonalak, és ton-in-ton illetve a földszínek a jellemzőek, itt visszatér a csipke, az erős színek, a nőies vonalak, a kifinomult elegancia. Igaz, én személy szerint SOKKAL jobban szeretem a nőies vonalat, mint a -lezser- hanyagságot, de a kettő keveréke, nos az az álom divat számomra. Aki pedig ezt a két stílust kellően párosítja, nos az egy vérbeli fashioniszta.
Visszatérve a kollekcióra.
Azért itt is látni pasztell színeket, és egyszerű szabású ruhákat, de jellegzetes piros ajkak, ami a jövő tavasszal is menő lesz, aztán itt van a FUNKY-KONYT, aminek egy komplett postot fogok szentelni, annyira divatba jött (igen, az idei szezonban is). Ha jövőre Sophie Thaellet ruhában lépünk utcára, nem fogunk mellé!
