Vége a karácsonynak, csodálatos. Ennyi volt. Ha valaki lelkileg és testileg is megkapta azt, amire vágyott, most indián pózban pipázgat otthon (nyilván), majd pedig ősi svéd fenyőfatáncot lejt. De ha valaki kicsit nagyobb -banzájnt-várt, azt sajnálom, és most keresi a karácsonyi utóhatást. Azt, ami olyan fényes, nagy és örömteli. Hát, nálam a karácsonyi utóhatás a buli-hangulatomban nyilvánul meg. Az Adam Lambert-féle party-feelingben, a glitteres ruhákban, a színekben, a hangos zenékben és az emberekben. Bár ezek közül egyiket sem kapom meg, az idei karácsony ezt hozta magával. Azaz most egyszerűen ezt érzem. Úgyhogy azt hiszem ma a posztom kissé komplex lesz, de nézzétek el nekem.
