Tudom, hogy a magyar nép, egy olyan nép, ami a saját tettei következményében dagonyázik, vagy mondhatjuk úgy:szenved. És ha valaki szenved, akkor mikor van ereje vásárolni? Mikor van ereje egy nap szabadságot kivenni, hogy elmenjen, és tüzetesen "végignyálazza" a ruha-állványok kínálatát? Soha. Hétvégén akad egy kis idő, de ez a kis idő viccesen alacsony, ahhoz viszonyítva, hogy egy átlagos embernek (értsd:dolgozó, családos, elfoglalt, magyar, középszintű) mennyi időre lenne szüksége. Mert egy fél óra, vagy egy óra nem elég arra, hogy egy pólót megvegyél. Jó, egy pólóra még talán-talán elég, de egy komplett outfitre? Nemár...Mindig valahová sietünk(mármint a magyarok többsége), vagy azért, mert határidőre le kell adnia valamilyen jelentést, vagy azért, mert a neves doki csak most ér rá, vagy azért, mert a gyerek az oviban már akkora hisztit levágott, hogy azt még egy amerikai puccdíva is megirigyelné...Egyszóval:a magyarok nem élvezik, nem adják meg a módját a vásárlásnak.(tisztelet a kivételnek...)
És ebbe a kevés időbe mi fér bele?
Nos, a minap elfigyeltem az embereket, körülbelül egy órán át, és néztem, hogy milyen ruhát viselnek a 2010-es nyári szezon alatt. Egy szóval elmondjam:borzalmas. Itt van az a pár alapvető csoport, ami a magyar valóságot alkotja.
A tinik:tintik, átlagban NewYorkeres ruhákban, színes pólók, csőgatya, vászoncipő, vagy deszkás-cipő, és egy hátizsák, vagy válltáska.
Egyetemisták:na, szerintem ők öltözködnek a legnormálisabban. -nem minden esetben, de szerintem itthon ők követik leginkább, és ők tudják legjobban viselni a divatot.-
A dolgozó fiatalok:igen, azok a huszas, harmincas éveit taposó nők/férfiak, akik vagy dolgoznak. Viszonylagosan olcsó ruhák, amik még nem a kínaiból valók, de persze nem is a legmenőbb cuccok. Amikkel nincs is bajom, ugyanis ezeket a ruhákat is össze lehet(ne) válogatni stílusosan. De ez a társadalmi-réteg nem mindig teszi, az én legnagyobb szomorúságomra. Oké, kell a pénz a "rezsire" (UTÁLOM ezt a szót!!!!!!), meg a kajára, lakbérre, stb.
A dolgozó középosztály:általában szülők. Így minden egyes keservesen (többnyire keservesen megkeresett) pénzük a gyermekükre megy el, ami érthető is.Így szinte ők a legkevésbé márkákra adó réteg. A stílust ők is képviselik, egy szintetn. De már kezdenek visszavenni a hévből, sőt némely ebbe a csoportban élő ember ejt a divtra. Úgyhogy, ezt a csoportot lehetne a leginkább kritikákkal bombázni.
A már majdnem nyugdíjas: a kis göndör, rövid haj-nők esetében-, kopaszodó, őszülő haj-férfiak esetében. Ők sem valami divatguruk, de hozzájuk már jobban illik az, ha nem a legtrendibb cuccokban mászkálnak, de szerintem nekik is kellene követni a divatot. De nekik jobban elnézzük...remélem...
A nyugdíjas korosztály:no comment...otthonka rules
És ami hátravan.....
A felső réteg:legyen az nő, férfi, tini, öreg, mindegy, de valamiért több adatott meg neki, mint az átlag magyar embernek. Minimum, hogy egy Louis Vuitton táska lóg a kezükben-nőknél-minimum, hogy egy Rolex (vagy BMW) csillog rajtuk/vagy alattuk-férfiak esetében. Remélem érthető...Mármint ők megengedhetik maguknak, hogy az Andrássyn, vagy a Vácin költik el a fizetésüket, és mellé még marad pénz a Franciaországi nyaralásra is.
A turkálók: azaz ők azok, akiket sűrűn látni a secondhand boltokban. Ami egy szinten nem is baj, mert itt is lehet divatos ruhákra bukkanni. Úgyhogy...Lehet, hogy egy drágább autóra spórólnak. De persze van a nagyon szegény turkáló is, aki persze megint csak no comment.
Mi a tanulság? Az, hogy a magyar nép nem valami fashionista nép, ellentétben a franciákkal, vagy az extrémen stílusos amerikaiakkal. Ezen lehetne változtatni. Ha csak egy kicsivel többet költenének divatlapokra, vagy több időt szánnának divatblogok olvasgatásával, akkor már az alapvető stílusérzék is javulna...(és nem azt kértem,hogy váljon minden magyarból szuper trendkövető!) Vagy egy kicsivel több idő a boltban, kínai helyett esetleg meg lehet próbálkozni a C&A-val (majdnem azonos árfekvés, ha hiszitek, ha nem!! kínaiból vett póló:3500 HUF C&A póló:3990 HUF. Szóval hajrá magyarok, csak egy kis minimális odafigyelésre lesz szükség. (és mégegyszer mondom:tisztelet a kivételnek...)
De azért hozzáteszem:látok én elég szép street fashion fotókat, amik Magyarországon készültek...De az a baj, hogy ők nem a magyar átlag...
egy szuper példa, hogy ilyen is lehetne a magyar nő....persze, pénz hiány miatt sajnos kevés. De emberek, ehhez hasonló ruhákat olcsóbban is lehet szerezni, úgyhogy H.A.J.R.Á.!!!
